Lenne egy kérdésem...

Kedves Olvasók!

Mondjátok-írjátok meg: mi érdekelne benneteket, miröl írjak, ha tudok? Elég keveset ülök ide a blogomhoz, de ha írok, legalább olyat írjak, amit érdemes elolvasni.

Tájakról?
Szokásokról?
Növényekröl, állatokról?
Történelem, müvészet? Melyik korszak?
Hírességek?

Várom ismerösök és ismeretlenek ötleteit. Ha jól tudom, úgy is lehet ide üzenetet küldeni, ha nem vagytok feliratkozva a "Blogger" oldalára.

Minden jót!

Húsvét

A húsvét talán még a karácsonynál is fontosabb a mexikóiak számára. A negyvennapos böjt után csütörtökön és pénteken szinte leáll az élet. Szombat és vasárnap is fontos, de számunkra meglepö módon húsvét hétfö már munkanap. Igaz, néhány helyen vödörrel locsolják egymást a fiatalok, de manapság a vízhiány miatt ez tiltva van, legalábbis a fövárosban.

Iztapalapa... Mexikóváros Iztapalapa nevü kerületében évente minden húsvét nagyhetében megelevenítik a történteket. 2 milliós tömeget várnak, és a héten az egész kerületben tiltják az alkohol-árusítást. Hogy alakult ki a hagyomány? 1833-ban egy kolerajárvány pusztított végig a falun (akkor még nem volt Mexikóváros része), és a lakók felajánlották Istennek az évente megismételt menetet.

Az "idei " Jézus egy 18 éves fiú: az év elsö vasárnapján tudta meg, hogy öt érte a nagy megtiszteltetés. Azóta mind fizikailag, mind lelkileg készül: konditerembe jár, és hetente kétszer 3 és fél órán át cipeli a keresztet, ezenkívül imádkozik, próbálja megtalálni igazi énjét, és megérteni, mit is élhetett át Krisztus azokban a napokban. A nagyhéten az utolsó vacsora és a "lábmosás", valamint az Olajfák hegyén történtek után 3 kilóméteren át cipeli a 95 kilós keresztet (melyet egy helyi asztalos készít évente, már több évtizede). Ugyanilyen nagy áhitattal készül "Mária", az apostolok és a többi húsvéti "színész" is. Szerencsére egy csepp vér sem folyik, a keresztrefeszítés szögek nélkül történik.

A legfrissebb hír: "az utolsó vacsora" ma 50 perces késéssel kezdödött...

(A képek az internetröl valók.)

Húshagyó kedd, hamvazószerda

A Wikipédia így ír a húshagyó keddröl:

"Húshagyó kedd a katolikus böjt kezdete, azaz a hamvazószerda előtti kedd. A név is böjt kezdetére utal, azaz ezen a napon lehet utoljára húst fogyasztani. A húshagyó kedd mozgó dátumú ünnep, időpontja a húsvét időpontjától függ, a húsvéttól visszafelé számított hetedik vasárnap utáni kedd."´

(A húsvét pedig a tavaszi napéjegyenlöség utáni elsö teliholdat követö vasárnap, márc. 22. és ápr. 25. között.)

És a hamvazószerda a Wiki magyarázatában:

"A hamvazószerda a farsangi időszak utáni első nap, a húsvét ünnepét megelőző 40 napos böjt kezdete.
Neve onnan származik, hogy az őskeresztények vezeklésként hamut szórtak a fejükre, ez a 12. századtól az egyházi szertartás része lett (hamvazkodás).
Az ókereszténység idején a mezítlábas, zsákruhába öltözött nyilvános bűnösöket a püspök a templomba vezette, majd miután a bűnbánati zsoltárokat elimádkozták, fejükre hamut hintett, és kiutasította őket a templomból. A kiutasítottaknak egészen nagycsütörtökig tilos volt a templomba belépniük.
Hamvazószerdán szentelt hamut hintettek a hívők fejére, homlokára, az alábbi mondattal: „Emlékezzél meg ember arról, hogy porból vagy és porrá leszel, a porba visszatérsz.”
II. Orbán pápa 1091-ben rendelte el, hogy a papok minden keresztény homlokát hamuval kenjék meg ezen a napon, ez a szokás a katolikusoknál mindmáig fennmaradt. A templomban a mise után a pap az előző évi szentelt barka hamuját megszenteli, s azzal rajzolja a keresztet a hívek homlokára. A hamuval hintés ősi jelképe a bűnbánatnak, mivel a hamu az elmúlásra, a halálra figyelmezteti az embert."

Mexikóban láttam elöször azt, hogy hamvazószerdán a katolikusok tényleg kereszttel a homlokukon jönnek ki a templomból, és így töltik az egész napot. A munkahelyeken sokan hiányoznak, vagy legalábbis "ellógnak", hogy gyorsan elszaladhassanak a templomba. De az már naptól független, hogy ha egy templom mellett haladnak el, gyorsan keresztet vetnek. Érdekes látvány, amikor a trolin utazva szinte beintésre az utasoknak min. fele teszi ezt.

Húshagyó kedd, hamvazószerda, húsvét... Jó ezeket az ünnepeket számontartani, mert egyébként nekem nagyon hiányoznak Mexikóban a mérföldkövek. Hiányzik a tél és a nyár nagy ellentéte, az öszi készülödés a télre, a tavaszi újjászületés. Hiányzik a ritmus.

6 de enero: Día de los Reyes Magos

Gasztronómia: Mexikó

Hadd másoljam ide, amit az iwiw egyik klubjába írtam:- - - -Mi is elkezdtük az újévet, igaz, 7 órával késöbb, mint otthon (mert 7 órával kullogunk Közép-Európa után). Azt olvastam, hogy "Az optimista ember azért várja meg az éjfélt, hogy köszönthesse az újévet, a pesszimista pedig azért, hogy meggyözödjön arról, hogy az óév tényleg véget ér." Hát reméljük, ez az év mindannyiunknak egészséges élelmiszerekkel táplált egészséget hoz, eröt a munkához és boldogságot.
És most egy kis gasztrokultúra:
Mexikóban január 6-án van a 3 királyok napja. A gyerekek ekkor ajándékokat kapnak (hiszen a három király akkor látogatta és ozta meg a kis Jézust), valamint a barátok összegyülnek, és felszelik a "Királyok kalácskoszorúját" (Rosca de reyes). Talán pár képen látható egy fehér müanyag baba: néhány ilyen kis figurát sütnek bele a kalácsba, és akiknek kijut, azok február 2-án meg kell, hogy vendégeljék a jelenlévöket. Febr. 2. a Gyertyaszentelö Boldogasszony napja, és a vendéglátás menüje: tamal és atole. A TAMAL vagy kukoricalevélbe, vagy pálmalevélbe göngyölt, szósszal ízesített, hússal, sajttal, paprikával töltött kukoricatészta. Jól bebugyolálják a tölteléket, majd órákon át párolják. Az emberek általában vásárolják, mert nagyon munka- és idöigényes, föleg az, hogy a tésztához való zsírt habosra kell kikeverni. Pár napja vettünk (mert egyébként reggelire és vacsorára is szokták fogyasztani), és most kipróbáltam egy egészen új ízt: padlizsánnal és kecskesajttal ízesítették, és isteni fini volt!Az ATOLE egy kukoricakeményítöböl készített ital, melyet ízesíthetnek vaníliával, kakaóval, eperrel, dióval vagy guayabával.Megjegyzések:1.- Mexikó a vanília hazája, de képzeljétek, itt nem lehet kapni vaníliarudat, csak esszenciát (áldott legyen a dunaújvárosi Tesco!, nekem van). Amúgy a vanília egy orchidea-féle.
És erröl jut eszembe az, amikor Dana lányom 3 éves volt, és elmentünk vaníliafagyizni. Hazaérve apuék kérdezték töle:
-Dana, milyen fagyit ettél?
-Volt ília.2.- A GUAYABA egy gyümölcs, ami kívülröl majdnem úgy néz ki, mint a citrom és a körte keveréke. Nagyon sok, aránylag nagy magja van. Az eredetileg sárga húsa felvágás után pár órával rózsaszínüvé válik. Az illata erös, a citrom és öszibarack keverékéhez hasonlít. Az íze egy kicsit savanykás. A madarak nagyon szeretik, egyszer volt szerencsém egy állatkertben ahhoz, hogy egy guayabát evö tucán a vállamra pottyantott, és ha hiszitek, ha nem, kellemes illata volt. Ja, és azt mondják, több benne a C-vitamin, mint a citromfélékben.Akkor most jöjjön pár kép:ATOLE-ital:http://images.google.com.mx/images?um=1&hl=es&q=atoleVANÍLIA:http://images.google.com.mx/images?um=1&hl=es&q=vainillGUAYABA-gyümölcs:http://images.google.com.mx/images?um=1&hl=es&q=guayabaTUCÁN-madár:http://images.google.com.mx/images?um=1&hl=es&q=tuc%C3%- - - - -Azt még hadd tegyem hozzá, hogy tamallal kapcsolatos mondást is találtam:"Aki a tamalra született, arra még az égböl is levelek hullanak.", vagyis: az ember nem kerülheti el a sorsát.

2 de febrero: Día de la Candelaria

Február 2.: Día de la Candelaria, vagyis Gyertyaszentelö Boldogasszony napja. Ilyenkor szoktak gyertyát szenteltetni a katolikus falvakban. Mexikóban így ünnepelnek:

Már hetekkel korábban elkezdik ragasztgatni a kis Jézus-szobrocskák letört ujjait, új ruhát adnak rájuk, kényelmesen kibélelt bölcsöbe vagy jászólba fektetik öket. A barátok, rokonok összejönnek, és azok, akiknek jan. 6-án a kalácsban kisbaba akadt meg a torkukon, megvendégelik a többieket: tamal és atole...