2009. február 2., hétfő

Földrengés


Tegnap reggel remegett, már megint. Nem baj, az a jó, ha sokszor egy kicsit. Bár állítólag ez nem is olyan kicsi volt: a Richter-skála szerint 5-ös.


Törésvonalakon fekszik az ország. A Csendes-óceánt övezö tüzgyürünek Mexikó is része: vulkánok és földrengések jelzik a föld gyomrának állandó mozgását. Mexikóban az epicentrumok általában lenn, a Csendes-óceán partján vannak, és pl. Acapulcóból idáig busszal kb. 5 óra, a földrengésnek mindez csak 30 másodperc.


A rengések lehetnek vízszintes himbálózások, de ennél sokkal rosszabbak a fel-leugrálások, ez a mozgás döntötte romba a város nagy részét 1985 szeptemberében.
Azt mondják, az állatok elöre megérzik a rengést. Azt is mesélik, hogy "ha a nap vörösen kel, akkor földrengés lesz". Úgy tünik, Dana lányom a mexikói nagymamától örökölte az érzékenységét: napokkal elötte a kis elörengéseket már érzi, és fáj a feje. Emlékszem, 7 hónapos terhes voltam vele, és egy 20. emeleti irodában dolgoztam. Azt vettem észre, hogy a baba a pocakomban rettenetesen elkezdett kavarni, aztán hirtelen mintha belekapaszkodott volna a köldökzsinórba. Pár másodperc múlva én is megéreztem a földrengést. Nehéz lett volna nem megérezni: 7-es erösségü volt.
Jöjjenek hát a kisföldrengések, nyújtózkodjon csak a föld, ha egyszer úgyis kell neki! Csak ne egyszerre, nagy dobbantással engedje ki a feszültségeket.

2 megjegyzés:

  1. Kedves Judit,
    Budapesten olvasni ezt: félelmetes!
    7-es erősségű földrengést átvészelni a 20. emeleten - ehhez már szavakat sem találok!! Hogyan oldható meg az?!
    Üdvözli Magyar Viviana

    VálaszTörlés
  2. "amikor én még kis srác voltam...", 1956 januárjában nálunk is volt földrengés. De amilyen luzer voltam én, az anyukám - téli szünet lévén - elvitt a szerencsi rokonokhoz, ahol viszont nyoma sem volt semmiféle földrengésnek. Így azután a suliban a srácok mind rajtam röhögtek, akinek fogalma sem volt, mi az a földrengés, miközben ők egymás szájából véve ki a szót, mesélték a megélt élményeiket. Ötvenegy évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy ott álljak a Coyuca laguna partján veled, Judit, meg Danával és a helybéli Joséval, s miközben te a José féle bárkás kirándulás áráról alkudoztál Joséval, megrendüljön a föld. Ott és akkor, egy kisebb földrengés állította vissza a maga helyére a bennem fél évszázada kizökkent világot. "Meghalhatok már, egykor volt kedves barátaim, hisz én is ismerem végre a földrengést." Mit mondjak - megrendítő élmény volt. Így is, úgy is...
    üdv. bm

    VálaszTörlés