Influenza. Sertésinfluenza

Pánikolni sem, hösködni sem akar az ember, amikor ilyen járvány jelenik meg egy országban. Nem sürün részesülünk ilyen "élményben". Figyeljük a híreket, ha nem muszáj, nem megyünk ki az utcára, ha muszáj, csak maszkkal. Ha hirtelen 39 fok fölé emelkedne a láz, elkezdene fájni a kezünk-lábunk, köhögnénk, már tudjuk, hova kell menni. Reméljük, az orvosok is tudják, mit kell tenni.

A város nyugodt, de az utcák nem üresek, és legalább kitisztul a levegö. Hogy azért ne higgyük azt, hogy levonulóban van a "szegény embert az ág is húzza"-helyzet, itteni idö szerint de. 11:48-kor volt egy 5.7-es erösségü földrengés. Nem baj, ahhoz már úgyis hozzászoktunk... Talán ez az elsö alkalom, hogy a mexikóiakat egy kicsit komolyabbnak látom. De a YouTube-on már megjelent egy "Cumbia de la Influensa" címü szám. Hiába, Mexikó az Mexikó. Fiesta, fiesta...

Pata de perro: MANZANILLO

Manzanillo (ejtsd: "manzanijjo") Colima tagállam egyik városa, két vulkán közelében, a Csendes-óceán partján fekszik.

A két vulkán, valamint az óceánpart aktív mozgása néha meglepö jelenségeket tartogat: földrengések, füstölések, fekete homok... A 2004-es ázsiai tsunami hatása idáig is elért. A tenger szintje egy méterrel emelkedett meg 11 órával az ázsiai tragédia után. De még így is bátrabban ajánlom, mint Acapulcót.

Pata de perro

Pata de perro, vagyis kutyamancs. Így hívják a sokat utazó, mondhatni csavargó embereket. Elindítok egy sorozatot, amelyben Mexikó szép részeit mutatom be.

Húsvét

A húsvét talán még a karácsonynál is fontosabb a mexikóiak számára. A negyvennapos böjt után csütörtökön és pénteken szinte leáll az élet. Szombat és vasárnap is fontos, de számunkra meglepö módon húsvét hétfö már munkanap. Igaz, néhány helyen vödörrel locsolják egymást a fiatalok, de manapság a vízhiány miatt ez tiltva van, legalábbis a fövárosban.

Iztapalapa... Mexikóváros Iztapalapa nevü kerületében évente minden húsvét nagyhetében megelevenítik a történteket. 2 milliós tömeget várnak, és a héten az egész kerületben tiltják az alkohol-árusítást. Hogy alakult ki a hagyomány? 1833-ban egy kolerajárvány pusztított végig a falun (akkor még nem volt Mexikóváros része), és a lakók felajánlották Istennek az évente megismételt menetet.

Az "idei " Jézus egy 18 éves fiú: az év elsö vasárnapján tudta meg, hogy öt érte a nagy megtiszteltetés. Azóta mind fizikailag, mind lelkileg készül: konditerembe jár, és hetente kétszer 3 és fél órán át cipeli a keresztet, ezenkívül imádkozik, próbálja megtalálni igazi énjét, és megérteni, mit is élhetett át Krisztus azokban a napokban. A nagyhéten az utolsó vacsora és a "lábmosás", valamint az Olajfák hegyén történtek után 3 kilóméteren át cipeli a 95 kilós keresztet (melyet egy helyi asztalos készít évente, már több évtizede). Ugyanilyen nagy áhitattal készül "Mária", az apostolok és a többi húsvéti "színész" is. Szerencsére egy csepp vér sem folyik, a keresztrefeszítés szögek nélkül történik.

A legfrissebb hír: "az utolsó vacsora" ma 50 perces késéssel kezdödött...

(A képek az internetröl valók.)