A Wikipédia így ír a húshagyó keddröl:
"Húshagyó kedd a katolikus böjt kezdete, azaz a hamvazószerda előtti kedd. A név is böjt kezdetére utal, azaz ezen a napon lehet utoljára húst fogyasztani. A húshagyó kedd mozgó dátumú ünnep, időpontja a húsvét időpontjától függ, a húsvéttól visszafelé számított hetedik vasárnap utáni kedd."´
(A húsvét pedig a tavaszi napéjegyenlöség utáni elsö teliholdat követö vasárnap, márc. 22. és ápr. 25. között.)
És a hamvazószerda a Wiki magyarázatában:
"A hamvazószerda a farsangi időszak utáni első nap, a húsvét ünnepét megelőző 40 napos böjt kezdete.
Neve onnan származik, hogy az őskeresztények vezeklésként hamut szórtak a fejükre, ez a 12. századtól az egyházi szertartás része lett (hamvazkodás).
Az ókereszténység idején a mezítlábas, zsákruhába öltözött nyilvános bűnösöket a püspök a templomba vezette, majd miután a bűnbánati zsoltárokat elimádkozták, fejükre hamut hintett, és kiutasította őket a templomból. A kiutasítottaknak egészen nagycsütörtökig tilos volt a templomba belépniük.
Hamvazószerdán szentelt hamut hintettek a hívők fejére, homlokára, az alábbi mondattal: „Emlékezzél meg ember arról, hogy porból vagy és porrá leszel, a porba visszatérsz.”
II. Orbán pápa 1091-ben rendelte el, hogy a papok minden keresztény homlokát hamuval kenjék meg ezen a napon, ez a szokás a katolikusoknál mindmáig fennmaradt. A templomban a mise után a pap az előző évi szentelt barka hamuját megszenteli, s azzal rajzolja a keresztet a hívek homlokára. A hamuval hintés ősi jelképe a bűnbánatnak, mivel a hamu az elmúlásra, a halálra figyelmezteti az embert."
Neve onnan származik, hogy az őskeresztények vezeklésként hamut szórtak a fejükre, ez a 12. századtól az egyházi szertartás része lett (hamvazkodás).
Az ókereszténység idején a mezítlábas, zsákruhába öltözött nyilvános bűnösöket a püspök a templomba vezette, majd miután a bűnbánati zsoltárokat elimádkozták, fejükre hamut hintett, és kiutasította őket a templomból. A kiutasítottaknak egészen nagycsütörtökig tilos volt a templomba belépniük.
Hamvazószerdán szentelt hamut hintettek a hívők fejére, homlokára, az alábbi mondattal: „Emlékezzél meg ember arról, hogy porból vagy és porrá leszel, a porba visszatérsz.”
II. Orbán pápa 1091-ben rendelte el, hogy a papok minden keresztény homlokát hamuval kenjék meg ezen a napon, ez a szokás a katolikusoknál mindmáig fennmaradt. A templomban a mise után a pap az előző évi szentelt barka hamuját megszenteli, s azzal rajzolja a keresztet a hívek homlokára. A hamuval hintés ősi jelképe a bűnbánatnak, mivel a hamu az elmúlásra, a halálra figyelmezteti az embert."
Mexikóban láttam elöször azt, hogy hamvazószerdán a katolikusok tényleg kereszttel a homlokukon jönnek ki a templomból, és így töltik az egész napot. A munkahelyeken sokan hiányoznak, vagy legalábbis "ellógnak", hogy gyorsan elszaladhassanak a templomba. De az már naptól független, hogy ha egy templom mellett haladnak el, gyorsan keresztet vetnek. Érdekes látvány, amikor a trolin utazva szinte beintésre az utasoknak min. fele teszi ezt.
Húshagyó kedd, hamvazószerda, húsvét... Jó ezeket az ünnepeket számontartani, mert egyébként nekem nagyon hiányoznak Mexikóban a mérföldkövek. Hiányzik a tél és a nyár nagy ellentéte, az öszi készülödés a télre, a tavaszi újjászületés. Hiányzik a ritmus.
